small

Apróságok, melyek ebben a rohanó világban talán fel se tűnnek... egy mosoly, egy ölelés, egy elejtett pillantás, egy baráti kéz fogás, vagy csak jó buli a haverokkal, ami után közelebb kerül két ember egymáshoz... ami után születnek szerelmek, barátságok, életre szóló…

Hát az igazság, hogy bár mekkora csapás ér egy embert, úgy gondolom, hogy bárhonnan lehet folytatni... csak meg kell látni az utat... lehet nem jelzik a fán az útmutatók... de meg kell találni a helyes utat... én például azon vagyok, hogy olyan utakon járjak amiket előttem még nem…

Lehet nem látszik rajtam, de belül kurva nehéz... kurva nehezen élem meg a veszteséget amit elszenvedtem... ezek a sorok a bennem lévő fájdalom sorai, nem felhánytorgatás, nem a másik fikázása... ez a fájdalom ami megszületett bennem... tudom te nem kértél sokat csak, hogy…