Hát az igazság, hogy bár mekkora csapás ér egy embert, úgy gondolom, hogy bárhonnan lehet folytatni... csak meg kell látni az utat... lehet nem jelzik a fán az útmutatók... de meg kell találni a helyes utat... én például azon vagyok, hogy olyan utakon járjak amiket előttem még nem taposott senki... ezért van, hogy azt mondom a saját utamat járom... és boldog ember vagyok... vannak emberek akik ebben amúgy sokat segítenek... de segítségre olykor minden embernek szüksége van... van olyan ember is akinek nekem kell támaszt nyújtanom, azzal ahogy én megélem az életem... remélem tudok rajta segíteni... de ha az ember nem akarja, nem is fogja tudni hasznosan felhasználni a segítséget... én a kis füzetemből már régen kiradíroztam mindent, most pedig kezdem az elején... igaz még csak egy pár lapot írtam bele, de örülök ennek... furcsa érzés 25 évesen mindent újra kezdeni, de pozitívan élem meg és pozitív kilátásaim vannak a jövőre nézve... mert nem a múltat kell hánytorgatni, attól nem lesz jobb... nem a múlt béli emberrel kell foglalkozni, mert attól szintén nem lesz jobb... csak magamra kell koncentrálnom... és így lehetek megint önmagam... kérdezgetnek sokan a múltról... nem foglalkozok vele... nem bánt, nem esik rosszul, még csak fel se idegesítem magam... lehet azt mondani, hogy más ember lettem... nem lettem más ember, csak a nézeteim és az életem változott meg... ez ilyen egyszerű, nem kell itt túl gondolni a dolgokat, ha az ember tisztában van önmagával, nagyon egyszerűen túl lehet lendülni bármilyen problémán...
az ember bármekkora pofont is kap az élettől...
...lehet folytatni
Egyedül maradtam úgy, mint a kis ujjam,
Ez kellet, hogy rájöjjek lehet még boldogan
Élni, és nem kell félni az előttem állótól,
Mert ami következik majd mindenből kárpótól...
by: small
⌊ KOMMENTEK ⌉