Létezni azért kell, hogy létre hozzunk valamit?
Létezni azért kell, hogy segítsünk a másokon?Létezni azért kell, hogy valakivel összekössük az életünket?
Létezni azért kell, hogy vigyünk valamit magunkkal a sírba?
Létezni kell, vagy csak azért létezünk, hogy az út végén elmondhassuk, léteztünk?
Érdekes dolog ez a létezés, néha úgy érzem, hogy létezek és mégse... elgondolkodtató, hogy amit teszek ma, annak holnap lenne értelme? ... vagy hogy holnap is megtenném-e? ... napról napra tengetjük a kis életünket és lehet, hogy egy pillanat alatt vége lesz, mert ugye nem tudhatjuk mit hoz a jövő... és akkor mi értelme volt létezni, ha nem is tudtuk megvalósítani az álmainkat? ... mert valahol a létezés egyenlő egy álom megvalósításával, amit az utunk végén örök álomnak fogunk tekinteni... vagy örökre azt az álmot fogjuk aludni... nem lehet tudni... nem lehet tudni mikor mit hoz a jövő... nem lehet tudni mikor, kit enged magához közel az ember... és azzal, hogy közel engedsz magadhoz valakit, azt érzed, hogy létezel... de valóban létezel? ... szerintem az ember nem attól létezik, hogy van mellette valaki... hanem attól, hogy úgy éli meg a minden napjait, hogy próbálja elérni az álmait... még ha azokat néha fel is kell adni... még akkor is ha megfosztják őket tőle... néha kell venni egy kis kitérőt, majd idővel vissza lehet térni álmaink útjára... sok mindenen mentem keresztül az utóbbi hónapokban, amit mások elgondolni se tudnak... így most nekem is kitérőt kellett vennem... de majd ha eljön az ideje visszatérek az útra... jelen helyzetben nem feladtam az álmaimat, csak megváltoztattam őket... jelenleg ezeket az álmokat kergetem... és próbálok minden erőmmel azon lenni, hogy sikerüljön ezt véghez vinnem... ezért robotolok ha kell egész napokat... de tudom megéri... és így legalább érzem, hogy létezem... nap mint nap, próbálom önmagamat legyőzni, a mérce egyre magasabb... és amíg vannak célkitűzéseim, addig baj nem lehet... a baj akkor van a létezésben, ha nincsenek céljai az embernek... ha az embert csalódás vagy pofon éri, nem feltétlenül a negatív dolgokat kell benne meglátni... azt kell meglátni, hogy az a pofon ami 180fokban mozdította el az arcomat az eredeti helyzetéből, mennyi új kapu felé irányította a tekintetemet... még ha kicsit homályosan is, de látom, hogy van ott jó pár kiskapu... sok kis kapu a létezés nagy kapuja felé... az álmaim felé... aztán, hogy jó ajtókon kopogtatok-e majd a végén kiderül...
ahogy az is, hogy volt-e értelme annak, hogy léteztem?
szerinted van értelme létezni?
⌊ KOMMENTEK ⌉