small

Széttépett ideálok, rég széttépett tinilányok,
Az élet nem az a story, amire a mesében vártok,
Kőkemény bassza rátok bármelyik nyitott ajtót,
Amíg számolgatod hó végén a cigire az aprót,
Rávilágítok én haver azokra az apró pontokra,
Ami minden nap rá van írva a cuki kis arcodra,
A külsőre azt mondják, hogy ápol és eltakar,
Csak a szag ami belőled árad eléggé megzavar,
A pénz, a kurvázás meg a kibaszott drogok,
Számotokra ezek sajnos a minden napi dolgok,
Ez az érték, meg szerinted ettől leszel kurva menő,
És elhiszed, hogy még majd a respected is megnő,
Hát szerintem meg csicskák, meg kis kurvák vagytok,
És annyira elvagytok tévedve, hogy a tiszteletre szartok,
Széttépett lelketekért a médiát is teszem felelőssé,
Mert ha nem néznéd a sok szart, talán egyszer fel is nőnél,
Ömlik ki a kultúra a sok értelmetlen műsorból,
Szeretnék ott lenni mikor az élet igazán megcsókol,
Én játszótéren, iskolában, munkában edződtem,
A sok szar nélkül bazd meg én még is felnőttem,
Lehet ezért vagyok másabb mert nem néztem végig,
Ahogy a médiában belülről, az életemet tépik,
Eltévedt, széttépett világ nézeteket látok szemetekben,
Én egy idegennek látszhatok a te életedben,
Idegen is vagyok, de ha csak egyszer sikerül megértened,
El fog jutni az agyadig, miért vannak bennem végletek,
Mert a tekintettem van, hogy úgy érzed fojtogat,
De aki tudja mi van e mögött, az érti a dolgokat,
Hol-ott  a tekintetben vannak az igazi érzelmek,
És mindenki sejti mit rejt a tekintet ha ránézek...