Sok lesz már, amit látok... túl sok... sok buta ember bemagyarázza önmagának, hogy ő a király csávó... olyan szintre emelik magukat az emberek, amit szerintem még ők se hisznek el.... megint egy olyan ember vádaskodik a hátam mögött, aki egyébként egyenlő a nullával... és tegnapi napon oda álltam elé, hogy tényleg mondtál ilyet a hátam mögött... hát persze a válasz az volt, hogy nem... csak azt nem értem, hogy már kavarjátok azt a bizonyost... a szemembe miért nem meritek mondani... figyelj Dávid fasza gyereknek érzem magam és ezt meg azt mondtam a hátad mögött... sok lesz már... de hát mit várok még tőletek... az én hibám, hogy elhittem... elhittem, hogy még vannak olyan emberek, akik tényleg odaállnak... Small megint naív voltál... megint rádöbbentem, hogy az őszinteség még mindig nem lett az erősségetek...

Valamelyik nap ráforogtam, hogy az olyan embereket jobban szeretik, akik csak vetítenek magukról egy képet... csak a keret, a tartalom mellékes... és senki nem veszi észre, hogy te nem azt az embert szereted akit látsz... hanem a képet amit vetít... nyisátok már ki a szemeteket és ne csak nézzeteket... lássatok is... nekem már kezd ebből nagyon elegem lenni... többe néznek egy szerencsétlen, lenyalt hajú, nyálától csöpögő embert... mint, hogy inkább az igazi értékeket látnátok meg... mondjuk ahogy látom ezek már nem számítanak... csak a külső meg a lóvé... hát aki erre bukik, azt még csak sajnálni se tudom... aki ilyen barátot választ annak meg csak gratulálni tudok... és üzenem nektek ne lepődjön meg senki, ha ilyen ember fogja elsőként hátba szúrni... ha az ilyen ember fog ott hagyni elsőként a bajban... mert nem te érdekled... csak az érdek... meglátjátok majd, hogy igazam van...

Bele futtotam már én is elég sok pofonba... tudom mit beszélek... 2007. 10. 19-dikén megtaláltam a boldogságom... megtaláltam azt a lányt... aki... akinél... akinél jobban még senkit nem szerettem... nem is fogok... és ő más mint az átlag... ő nem azt nézte mennyi pénzem van... van-e kocsim... házam... stb... ő engem nézett... nem a képet... tisztelem és becsülöm... szeretem... a mai világban nehéz olyan lányt találni, aki tényleg azért szeret amilyen vagy... én megtaláltam... kimegyek az utcára és azt láttom, hogy a 13 éves lányok kifestve, cigivel a szájukba sétálnak az utcán... és arról beszélnek, hogy a 23 éves pasija este dolgozik, és hogy na itt alkalom, menni kell bulizni... szánalmas... de hát ez megy... ezen nincs mit szépíteni...

Megérkezett Fankadeli - Utóirat EP-je a napokban az én kisszobámba is... tudom ajánlani mindenkinek... még azoknak is akik befikázzák, hogy mi ez a hip-hop... hát elárulom nektek, hogy a hip-hop egyszerűen az élet... a hip-hop-nak nem az a lényege, hogy egy discoban szétpörögd magad... hanem az, hogy elgondolkozz... sok mindenre rádöbbene mindenki ha nem az amerikai megcsinált sztárokat hallgatná... amerika másvilág... nekem ne magyarázza meg senki, hogy milyen jó számot csinált mondjuk Justin Timberlake... amikor azt se tudjátok miről énekel... de mégis mindenki rá vágja.. hú de jó szám is az... szánalmas... de a magyar zenét meg mindenki egyből letudja fikázni... vagy csak nem meri felvállalni, hogy Fankát hallgat... amikor voltam a Fanka koncerten... meglepődtem... pozitívan csalódtam abban, hogy milyen, mennyi féle stílusú ember jelent ott meg... valamilyen szinten jó volt látni, hogy azért érdeklődnek az emberek a hip-hop iránt... csak így tovább emberek...